- Természetesen készülök a mérkőzésre, de nem csupán azért, mert most én állhatok majd a kapuba. Én minden meccsre egyformán készülök, hiszen bármikor előfordulhat, hogy be kell állnom a kapuba. Így szerintem abból a szempontból nem érzem hátránynak azt, hogy idén még nem védtem úgynevezett tétmeccset, hiszen nekem mindegyik mérkőzés az. A juniorcsapatban rendszeresen védek, úgy érzem, jó formában vagyok - mondta a kapus.
A hálóőr a nyáron 150 élvonalbeli meccsel a háta mögött igazolt (vissza) a Ferencvároshoz.
- Szűcs Lajost nagyszerű kapusnak és sportembernek tartom. Tisztában voltam azzal, hogy Garami József vele számol elsőszámú kapusként. De én úgy gondolom, hogy az embernek mindig mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy tökéletesen felkészüljön, még abban az esetben is, ha mondjuk nem lép pályára. Az én véleményem az, hogy egy profi csapat nem 11, hanem 18-20 játékosból áll, azaz mindig az a legjobb Ferencváros, amelyik éppen a pályán van. Úgy gondolom, hogyha a megszokott kezdőcsapatból kiesik valaki, akkor azért vannak a cserejátékosok, hogy bármikor beugorhassanak, és megfelelően tudják pótolni a hiányzót.
Udvarácznak egyébként jó emlékei vannak Sopronról.
- Idén már védtem a Matáv ellen, a Simon Tibor-emlékmeccsen. Akkor 1-1-re végződött a mérkőzés, és csak 11-esből tudtak betalálni a kapumba a veszélyes soproni támadók. Azon a találkozón sok dolgom volt, de szerencsére nagyon jól ment a védés, a találkozó után sok gratulációt kaptam. Ma is valami hasonlóra készülök, hiszen nehéz meccs előtt állunk. De bízom benne, hogy ezúttal megint fogadhatom majd a gratulációkat - természetesen a győztes meccs után.
(2002.11.16.)